Mircea Eliade: A szent és a profán
/Helikon Kiadó, 2022/
Szent és profán – örök és mulandó – vallásos és vallástalan – transzcendens és materiális – tradicionális és modern: ezek a kulcsszavai a neves vallástörténész, Mircea Eliade egyik legismertebb művének. A történelem folyamán az ember egyre jobban eltávolodott az égtől, és egyre közelebb került a földhöz, egyre inkább kiszakadt a szent terekből és a megszentelt, ciklikus időből, melyben a rítusok folytak, hogy individuális szabadságát a végletekig fokozza. De vajon képesek vagyunk-e a misztikumtól teljesen megfosztva, az egzisztenciális lét rideg, ritmustalan világában élni, megszabadulva az őseink életét átitató szent és vallásos paradigmától, viselkedési mintáktól, melyek tartalmukban már nem, de formájukban még mindig fellelhetők a profán ember egyéni és társadalmi szokásaiban?
https://www.libri.hu/konyv/mircea_eliade.a-szent-es-a-profan-9.html
Byung Chul Han: A szép megmentése
/Typotex Kiadó, 2021/
A lájkokat követelő felszínes banalitással szemben Byung-Chul Han a szépség megrázóbb formáihoz irányítana vissza. A simaság esztétikuma érzésteleníti a tapasztalatot és elerőtleníti a tudatot, a művészet nem tud megsebezni, hiába ez a lényege. A képzeletet a mindent láttatás, a rémületet az élvezet helyettesíti, miközben műveink és tetteink behálózva üres adatokként áramlanak. Han esszékötetében a kanti fenséges fogalmát, a szabadság gyakorlataként értett hegeli művészetet, Proust narratív emlékezetét, a heideggeri lét igazságát, Adorno törékennyel szembeni megrendülését, Benjamin közelképkritikáját, Barthes sérülésesztétikáját és Elaine Scarry „méltányos” szépségfelfogását is feleleveníti.
https://www.libri.hu/konyv/byung-chul_han.a-szep-megmentese.html
Kulcsár Teodóra – Oravetz Dániel: Nem vagyok bolond, csak szkizofrén
/Tenkesh, 2019/
Igaz történet a Mentőöv című önsegítő kézikönyv Antistigma-díjas szerzőpárosának tollából
A szerző házaspár hihetetlenül intim és bizalmi kapcsolatot épít velünk, hisz a tudatalatti és az érzelmek kendőzetlen bugyraiba engednek be bennünket, amihez nagyon kevés embernek van
bátorsága. Bebújhatunk Dani elméjébe, és vele együtt élhetjük át egy-egy pszichotikus epizód mentális és érzelmi hullámvasútját. Az őszinteség ajándéka nemcsak azt teszi lehetővé, hogy magáról a betegségről kapjunk a lehető leghitelesebb forrásból ismereteket, hanem hogy hozzátartozóként, barátként is ráébredhessünk: nem vagyunk egyedül a félelmeinkkel, szorongásainkkal. Mottójuk: a szerelem mindent legyőz. Vajon a rengeteg szenvedés és hullámvölgy után hogyan képesek a betegségből boldog, segítő és alkotó életet felépíteni? (Campos Jiménez Mária – szerkesztő)
A történet egy tehetséges fiú és egy érzékeny lány története. Izgalmas, mint egy krimi, megható, mint egy romantikus film, s át meg átszövi a humor. A nagy kaland a szkizofréniával való találkozás és küzdelem. Nem csak azok számára érdekes azonban, akiknek az életében közvetlenül vagy közvetve megjelent már a szkizofrénia. Mindnyájunknak fel kell tennünk a kérdést: kik vagyunk mi, vajon mennyire szilárdan állunk a lábunkon, vajon mit jelentenek a meggyőződéseink, a hangulataink. És ha ez nem lenne elég, a könyv megmutatja azt is, mit jelent a szerelem, mit jelent valaki mellett állni igazán, jóban-rosszban.
Csodálatos szerelmi regényt vesz kezébe az olvasó, amelyen egyszerre sírunk és nevetünk, s közben Dóri és Dani barátaivá válunk, mert nem lehet őket nem szeretni. (Babarczy Eszter – író, A mérgezett nő (Jelenkor) című kötet szerzője)
https://moly.hu/konyvek/kulcsar-teodora-oravetz-daniel-nem-vagyok-bolond-csak-szkizofren
Joseph Campbell-Bill Moyers: A mítosz hatalma
/Szenzár Kiadó, 2019/
Joseph Campbell világhírű mitológia-kutató gondolatai nagy hatást gyakoroltak emberek százezreire, köztük George Lucasra is, a Star Wars univerzum megteremtőjére. Campbell – akinek a mítosz nem más, mint „a világegyetem dala, a szférák zenéje” – kötetlen beszélgetés formájában avat be régi korok, letűnt népek mítoszainak legfőbb motívumaiba, miközben rámutat az ezekből fakadó erőre, mely a modern társadalmakban is meghatározó szereppel bír. A mitikus narratíva és a szimbólumok mély értelme nemcsak az ókori világban adott különleges jelentéstartalmat születésnek és halálnak, szerelemnek és házasságnak, háborúnak és áldozatnak, Isten és ember kapcsolatának, de mindez – időn és téren átívelve, univerzális hatalma miatt – a ma emberét is képes megérinteni.
https://www.libri.hu/konyv/joseph_campbell.a-mitosz-hatalma.html
Nicolás Gómez Dávilla: További széljegyzetek egy rejtett szöveghez
/Quadmon Kiadó, 2014/
Amióta néhány európai értelmiségi felhívta a figyelmet a bogotái remete, azaz Nicolás Gómez Dávila (1913-1994) életművére, alig ismerünk latin-amerikai gondolkodót, aki ilyen élénk érdeklődést keltene. Bár életében csak barátai számára tette elérhetővé írásait, később olyan csodálókat szerzett, mint Ernst Jünger, Álvaro Mutis vagy Heiner Müller. Szenvedélyes korszerűtlenségét életével hitelesítette: szinte egész életét harmincezer kötetes magánkönyvtárában töltötte. Többen a XX. század egyik legjelentősebb politikai teológusának, a Joseph de Maistre- és Juan Donoso Cortés-féle ultramontán hagyomány utolsó képviselőjének tekintik, noha saját meghatározása szerint a reakciós nem visszafordulni akar, hanem más úton járni. Szellemi partizánharcként felfogott sajátos, mély hitében gyökerező szkepticizmusa minden ideológiától távol tartotta, így a filozófiai rendszeralkotást a csupán megsejthető, ám kifejezhetetlen rejtett szöveg meghamisításának ítélte. Mivel szakadatlanul a hallgatáshoz legközelebb eső megszólalási formát kereste, végül kizárólag széljegyzeteket írt. Egyszerre áttetszően világos és enigmatikus aforizmáival az európai hagyomány közhelyeinek kívánt méltó nyughelyet biztosítani.
https://www.libri.hu/konyv/gomez_nicolas_davila.tovabbi-szeljegyzetek-egy-rejtett-szoveghez.html
Albert Caraco: A káosz breviáriuma
/Qadmon Kiadó, 2012/
A káosz breviáriuma gondolkodásának egyfajta alapvetése: miközben a modernitás, a technikai civilizáció és a tömegtársadalom engesztelhetetlen ellenségeként mindent pártol, ami bomlasztja a fennálló erkölcsöket, a vallásokkal, ideológiákkal és a hatalommal szemben érzett gyűlöletét mégis a „barbárok” megvetésével, kíméletlen elitizmussal egyesíti. Ahogy Nietzsche is kétféle nihilizmust különböztetett meg, úgy rendpárti provokátorként Caraco is kétféle káoszról beszél: arról, amelyikben élünk, s amelyet „rendnek” nevezünk, és arról a kozmikus katasztrófáról…
https://www.libri.hu/konyv/albert_caraco.a-kaosz-breviariuma.html
