Könyvajánló-viselkedészavar

Dr. Máté Gábor: A sóvárgás démona – Ismerd meg a függőségeidet
/Libri Könyvkiadó Kft., 2019/

Tanulhatunk bármit a drogosoktól? Tudjuk egyáltalán, közülünk hányan szenvedélybetegek? A munkamániát még most is gyakran erénynek tekintjük, az alkohol-, nikotin- vagy internetfüggőség, a szex- vagy vásárlásmánia, az étkezési zavarok a normális társadalomban sem ritka jelenségek. Vajon mi bajunk az életünkkel, hogy önmérgezéssel próbálunk enyhülést találni? Miért olyan nehéz megszabadulni rossz szokásainktól még akkor is, ha azok egészségünket vagy az emberi kapcsolatainkat veszélyeztetik? A sóvárgás démonában Máté Gábor, a világhírű tudós a klinikai tapasztalatok és a legfrissebb tudományos eredmények segítségével elemzi a függőségeket, és segíteni próbál, hogy felszabadulhassunk az érzelmeinket és viselkedésünket uraló erők alól. – Dr. Máté Gábor 1944-ben született Budapesten. Családjával 1957-ben vándorolt ki Kanadába. Több mint húsz évig családorvosként dolgozott, hét évig volt a Vancouveri Kórház orvosi koordinátora, jelenleg drogklinikákon és egészségügyi központokban végzi munkáját. Célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet a betegségek tágabb összefüggéseire.

https://www.libri.hu/konyv/dr_mate_gabor.a-sovargas-demona.html

 

Michael Ascher – Petros Levounis: Viselkedésfüggőségek
/Oriold és Társai Kiadó, 2015/

Az addiktív zavarokat általában két osztályba szokás sorolni:

  • Szerrel kapcsolatos addikciók (alkohol, drog, gyógyszer, dohányzás, egyéb szerek).
  • Nem szerrel kapcsolatos addikciók, más néven viselkedési addikciók (beleértve a patológiás szerencsejátékot, kleptomániát, piromániát, kényszeres vásárlást, szexuális kompulziót, testedzésfüggőséget, munkafüggőséget, internetfüggőséget).

A második csoportot a viselkedési addikciók további két csoportjára oszthatjuk:

  • Azok, amelyeknek van igazságügyi következménye (szerencsejáték, online játék, internetfüggőség, kleptománia, szexuális addikció, vásárlási addikció, pirománia).
  • Azok, amelyeknek nincsen nyilvánvaló igazságügyi következménye (testedzésfüggőség, kényszeres evés, kényszeres napozás, egyéb kényszeres fizikai viselkedések, mint például a hajtépkedés (trichotillománia) és bőrfelsértés (bőrtépkedés). Bár nincsen nyilvánvaló igazságügyi vonzata, a második csoportba tartozó emberek is szembekerülhetnek a törvénnyel, amennyiben a kényszereik akadályozzák a munkájukban és a távolléteik miatt kirúgják őket, vagy ha a munkaidőt a kényszeres viselkedések végzésére fordítják. Ezek az emberek diszkrimináció miatt pert indíthatnak, vagy bebizonyíthatják, hogy olyan egészségügyi vagy mentális problémájuk van, ami elhelyezést és kezelést igényel.

Szándékunk szerint e könyv segítséget nyújt a klinikusok számára, hogy megértsék és rendszerezzék azokat az állapotokat, amelyek nem teljesen tisztázottak a DSM-5-ben. E kötet első két fejezete neurobiológiai, elméleti, klinikai és igazságügyi szempontú áttekintést nyújt a viselkedési addikciókról. A bevezetőt követően 12, testedzéssel, evéssel, szerencsejátékkal, online játékkal, internetes szörfözéssel, e-mailezéssel és sms-ezéssel, kleptomániával, szexszel, szerelemmel, vásárlással, napozással és munkával kapcsolatos esettanulmányt mutatunk be.A való életből vett esetek bemutatásán keresztül segítséget kívánunk nyújtani mind a gyakornokoknak, mind a praktizáló klinikusoknak, a vonatkozó diagnózisok és állapotok kezelésével kapcsolatos, jelenleg elérhető kutatások feltérképezésében, valamint gyakorlati tapasztalatok szerzésében. Az olvasók megszilárdíthatják a tudásukat a1) főbb pontok áttekintésével,2) a fejezetek végén található többválasztós kérdések megválaszolásával, valamint3) a tipikus jeleneteket ábrázoló mellékelt videók megtekintésével.A célunk egy informatív, gyakorlatias és szórakoztató kötet létrehozása.

https://www.flaccus.hu/viselkedesfuggosegek-19297

 

Edward M. Hallowell, John J. Ratey: Szétszórtság – A gyermek- és felnőttkori figyelemhiányos zavar (ADHD és ADD) felismerése és leküzdése
/Ursus Libris, 2014/

Aki megérti, miről szól a többnyire hiperaktivitással társuló figyelemhiányos zavar tünetegyüttese, utána mindenütt találkozni fog vele. Az eddig szórakozottnak, mániásnak, pörgősnek vagy kreatívnak, de kiszámíthatatlannak tartott gyerekek és felnőttek, akikről azt gondoltuk, hogy többre lennének képesek, ha összeszednék magukat, akiknek soha nem jön ki a lépés az iskolában vagy a munkájukban, vagy akik a csúcsra jutottak ugyan, de még mindig úgy érzik, hogy valami más irányítja őket vagy szétszórtak nos, ezek az emberek valójában ezzel a problémával küszködnek. A fenti mondatokkal kezdődik ez az Amerikában több mint kétmillió példányban elkelt mű, amelynek szerzői maguk is az ADHD-nek vagy ADD-nek nevezett figyelemhiányos zavarral viaskodva élték életüket, majd lábaltak ki belőle a betegség felismerése és kezelése után. Művükben számos tipikus emberi sorsot, gyerekekről és felnőttekről szóló esettanulmányt bemutatva hozzák közelebb a problémát az olvasóhoz. Részletes leírásokkal és sok-sok praktikus tanáccsal segítik az érintett felnőtteket éppúgy, mint a gyerekek szüleit, tanárait. A könyv alapjaiban változtathatja meg a figyelemzavaros emberek viselkedéséről alkotott felfogásunkat, és hozzájárul ahhoz, hogy ők is boldogabb, teljesebb életet éljenek.

https://bookline.hu/product/home.action?_v=_&type=22&id=270734

 

DR. Mark Selikowitz: ADHD, a hiperaktivitás – figyelemzavar tünetegyüttes
/Geobook Hungary, 2010/

Szakembereknek korszerű, átfogó és tartalmas, szülőknek, pedagógusoknak és érdeklődőknek érthető kézikönyv az oly sok gyereket és felnőttet érintő tünetegyüttesről. Ismerteti a pontos meghatározást, az érintett agyi működést, a használható gyógyszereket hatásmechanizmusukkal együtt, a szükséges szociális- és társadalmi megoldási technikákat. A kötet praktikus segítség mindenkinek, aki javítani szeretne ADHD-ban szenvedő hozzátartozóján, páciensén, kollégáján.

https://www.animakonyv.hu/index.php?BODY=BookInfo&OP=details&ID=102928

 

Paul H. Wender: A hiperaktív gyermek, serdülő és felnőtt
/Medicina Könyvkiadó Zrt., 1999/

Sok szülő életét keseríti meg nyughatatlan, figyelmetlen, önmagát és munkáját megszervezni képtelen, hangulatát és temperamentumát állandóan változtató gyermeke. Sok házasságot tesz tönkre, ha az egyik fél gondolkodás nélkül cselekszik, pillanatnyi hangulatának rabja, impulzív, akaratát dühkitörésekben próbálja érvényre juttatni. Ilyenkor azt szoktuk mondani, hogy az illető gyermeknek, férfinak vagy nőnek „rossz a természete”, büntetéssel, jutalmazással, rábeszéléssel vagy erőszakkal próbálunk hatni rá – többnyire teljesen sikertelenül.Ma már tudjuk, hogy nem rossz természetről, „rosszaságról” van szó, hanem jól nyomon követhető, diagnosztizálható és – ami a legfontosabb – gyógyítható betegségről. A hiperaktivitásnak megvannak a maga előzményei, öröklési tényezői, jól felismerhető tünetei és – ismét csak kiemeljük – a gyógyszerei is.

https://www.libri.hu/konyv/paul_h_wender.a-hiperaktiv-gyermek-serdulo-es-felnott.html

 

Dr. Mogyorósy Zsolt /szerkesztő/: A mentális és viselkedészavarok BNO-10 szerinti osztályozása Klinikai leírás és diagnosztikai útmutató
/Magyar Pszichiátriai Társaság, 1994/

1960-ban a WHO Mentális Egészség Programja (Mental Health Program) aktivan foglalkozott a mentális zavarok osztályozásának és diagnosztizálásának javításával. Ebben az időben a WHO több találkozót szervezett a pillanatnyi tudás és tapasztalatok áttekintésére. A megbeszéléseken részt vettek a különböző orvosi szakterületek szakértői, a pszichiátriai iskolák képviselői, és a világ valamennyi pontjáról bevontak szakértőket e programba. Ez ösztönözte és irányította a kutatásokat az osztályozás kritériumairól és a diagnózis megbízhatóságáról. Igy születtek a video-interjúk közös pontozási eljárásai, és más hasznos kutatási eljárások. A kiterjedt év intenziv konzultációk eredményeként számos hasznosítható javaslat született a mentális zavarok osztályozására, amit a BNO-8 nyers változatánál fel is használtak. A BNO-8 már tartalmazott egy szótárt, melyben megtalálhatók voltak a különböző kategóriák definiciói. A program eredményeként jött létre egy kutató hálózat, mely tovább folytatta munkáját a pszichiátriai osztályozás javításán.

https://www.antikvarium.hu/konyv/a-mentalis-es-viselkedeszavarok-bno-10-szerinti-osztalyozasa-384948

 

Murányi-Kovács Endréné, Kabainé Huszka Antónia, Rainer Winkel, Böszörményi Zoltán, Demcsákné Dr. Kelen Ilona: Mentális és viselkedészavarok pszichológiája Szöveggyűjtemény
/Okker Oktatási Iroda/

E szöveggyűjtemény szociálpedagógus hallgatóknak készült.
Jelen szöveggyűjtemény első 4 szövege teoretikus alapállású ugyanúgy, ahogy az e tárgyban eddig született művek nagyobb hányada a mentális zavarok eredetét illetően biológiai, pszichológiai vagy a kettő kombinációját alkalmazó etiológiát vall. A szöveggyűjtemény utolsó két szövege ateoretikus beállítottságú, vagyis leírja a mentális zavar megjelenési formáját, de nem megy bele a különböző okokról vallott nézetek taglalásába. Az ateoretikus megközelítés nem tagadja az etiológiai hipotézisek fontosságát a tudomány szempontjából és bízik abban, hogy az okok a jövőben ismertté válnak.

https://www.antikvarium.hu/konyv/muranyi-kovacs-endrene-kabaine-huszka-antonia-mentalis-es-viselkedeszavarok-pszichologiaja-163238

 

Anonim Túlevők – OA magyar nyelven elérhető irodalmak:

http://magyaroa.hu/index.php/irodalom/magyar-irodalom